JAMES O. FRASER

Felejthetetlen élmény maradt számomra, amikor először olvastam James O. Fraser életét. Azóta többször újraolvastam és mindig tanultam belőle. Most, hogy ismét behatóbban foglalkozom az imádsággal, megörvendtem Johanna Lorch, Evangéliumi Kiadó gondozásában megjelent kis könyvének,"Imádkozók előtt megnyílik az ajtó", amelyik összefoglalja a bővebb életrajz fő témáit. Ebből idézek néhány részletet.

Ez a csupa „ha” és „amikor”! Azt hiszem a Sátán különösen szereti ezeket a feltételeket. A Biblia valóban nem tanít bennünket arra, hogy a szolgálat jobb lehetőségeire várjunk. Sokkal inkább azt mondja nekünk, hogy abban szolgáljunk, ami ma módunkban áll és ezt éberen és imádkozva tegyük. A Sátán mindig arra bíztat, hogy várjunk míg alkalmas lesz az idő a szolgálatra és az imádságra. Ez a jó alkalom azonban mindig a majdban van.(1o. old)

De hát van-e akkor jogunk arra, hogy elégedetlenek legyünk azzal, amiben éppen vagyunk?(1o. old)


Ebben az időben egy állandó nyüzsgésben levő vendégfogadó egyik kis szobájában lakott. Minden arra irányult, hogy az Istennel való együttlétét háttérbe szorítsa. Ilyenkor az odaszánás helyébe mindig csalódás lép. Alig észrevehető hanyatlás következik be. Eredménye az, hogy elvész az öröm és a békesség. (11. old)

Az elszántság, amellyel James Fraser a ma apró dolgaiban élt, akkor hozott gyümölcsöt, amikor nagy feladatok vártak rá. Felkészült rájuk. (12. old)

Az Úr Jézus nevében való imádkozás maradt Jim Fraser fegyvere ebben a látszólag kilátástalan harcban. (16. old)

„Kitartottam az Istennel való beszélgetésben.”- számol be később. Önmagát és a lizu népet, amelynek szolgálni akart, magasabb kézbe és nagyobb szeretetnek adta át. (17. old)

A Lizuföld Istennel ellenséges hatalomtól megszállt terület volt. Ez a hatalom váratlanul és mindig rombolóan tört elő. Mihez kezdhet ő itt? Ő csak egyetlen kéz volt, mely fényt hozott a felmérhetetlenül sötét mélység fölé. Lidércfények kísértettek ebben, és vezették félre az embereket. Viharok tomboltak és a fényt ki akarták oltani. Egy magányos kéz? Nem, mégsem. Ő Jim Fraser, Jézus Krisztus gyülekezetéhez tartozott, tagjainak sorában állt. Ítt ugyan ő volt a kinyújtott kéz a sötétben, azonban ez a kéz nem volt független a Gyülekezet testétől.
Ezt a tagságot csak valóra kellett váltani. Térben lehetetlen volt. Azonban itt volt az ideje régi vágya megvalósításának. Az otthoni imaközösséget az eddiginél sokkal nagyobb mértékben be kellett vonnia a munkába. Már a következő levelében ezt írja édesanyjának: „Megkérhetnélek-e, hogy imádkozva gondold át, kiket hívhatnál meg egy ilyen imaközösségbe. Nem lényeges sem a résztvevők száma, sem képzettsége, sem életkora. Nem is kell, hogy mind ugyanabban a helységben lakjanak. Döntő az, hogy az azonos imatárgyakban egyek legyenek, és elkötelezetten álljanak Isten előtt. Itt most az Úr Jézusról való bizonyságtételről van szó a lizu nép között.”(18-19.old)

Miközben az imakör bővült és elmélyült, Fraser saját életében és a környezetében átalakulást vett észre. Évek múlva ezt írja: „Még mindig a föld minden kincsénél jobban kívánom hívő emberek konkrét közbenjáró imádságát. Talán kevesen vannak, egyesek közülük jelentéktelennek látszanak, mások öregek és elhasználtak. De ebben a csapatban ott kívánom látni azokat az idős férfiakat és nőket, akik tudják, mit jelent Isten ígérete alapján részt venni az Ő hatalmas munkájában, és valamit elvégezni imádság által. Egyre jobban fölismerem, hogy Isten gyermekeinek az imádságai készítik elő áldásának talaját, bármilyen munkában álljanak is. A növekedés a hívő imádság gyümölcse. Majd csak Isten napján lesz nyilvánvalóvá mennyi minden történt gyermekeinek imádsága nyomán. Maradandó missziói munka az imádkozó emberek által folyik!” (19-2o.old)

Hitt és imádkozott.(21.old)

Jézus Krisztus tanítványainak a helyzete „Krisztusban” van, és ezáltal „felül minden fejedelemségen, hatalmasságon és erőn” (Efézus 1:21)
A hit harca az, hogy ennek a helyzetünknek tudatában legyünk, és mindig újra elfoglaljuk ezt a helyünket, amikor az ellenség kiűz minket onnan. (23. old)

Tudatos ellenállás a győzelem talaján, melyet az Úr Jézus a kereszten megszerzett. (24. old)

Kísértés és támadások idején, mindig újra szabadulást találok olyan igék hangos ismétlésével, amelyeket az Úr eszembe juttat. (25. old)

Minden csüggedés mögött a Sátán áll. (26. old)

Az evangélium csak akkor gyökerezhet meg a lizu nép életében, ha egész családok szabadulnak meg a démonoktól való félelem igézete alól. A rokonsági kötelék olyan erős volt, hogy egyesek alig törhettek át rajta. Fraser ettől kezdve egyre mélyülő bizonyossággal imádkozott családokért és nemzetségekért. (26. old)


A hit imádsága-„Teljesen tudatában voltam annak, hogy mit teszek és hogy ez mibe fog kerülni nekem. Így imádkoztam a szó szerinti meghallgattatás bizonyosságában. Istentől több- száz lizu családot kértem. A meghallgattatás békességes, nyugodt bizonyosságában keltem fel.”
Egyszer megkérdezték tőle miért nem néhány ezer családot kért. Így válaszolt: „Isten erre nézve nem adott nekem hitet.” (27. old)

Jim Fraser azonban abban a bizonyosságban élt közöttük, hogy Jézus Krisztus úr a látható és láthatatlan erők és hatalmak fölött. Ezt észrevették. Szívükben erősödött a vágy, hogy ehhez a szabadító Úrhoz tartozzanak. (3o. old)

Istentől kapott lehetőségek az imádságban:
-egyik oldalon Isten korlátlan hatalma és szeretete, a másikon a nyomorúság, szenvedés, megkötözöttség, ezek imádságra sarkalnak
-Isten sürgetően hív bennünket, hogy sokat kérjünk
-ugyanakkor meghatározott határokhoz kell igazodnunk
-az ígéret elfogadása
-láss munkához!
-imádkozzunk egészen a győzelemig! (32-37. old)

Ilyen részletes imádkozás időbe és erőbe kerül. De aki imádkozik, kimunkált helyzeteket talál. (37. old)
Imádkozzunk rendszeresen, akár van hozzá hangulatunk, akár nincs. (38. old)

A Bibliában gyakran megtaláljuk az imádság, hit és a hosszútűrés hármasságát. (41. old)

A Sátánnak mindig az a célja, hogy az embert kiszakítsa az Istennel való kapcsolatból. (42. old)

Ne képzeld, hogy egy munka áldott volta feltétlenül attól függ, hogy vasakarattal, rendszeresen naponta- vagy még inkább éjszaka- több órát imádságban töltesz. Szívós állhatatossággal alkalmazott módszerek mindig kérdésesek. Rendszeresség az imádságban, az igen. De közben maradj mozgékony és nyitott Isten szellemének a vezetése előtt Minél több az imádság, annál jobb, még ha több órát vesz is igénybe. De vigyázz: Isten kell, hogy vezessen, és nem a saját buzgóságod. Imádkozz tehát annyit és annyi ideig, ahogy Isten megengedi. (44. old)

Ha nyomott hangulatban vagy, kezdd el dicsérni Istent. Aztán gyürkőzz neki és láss munkához, amit az a nap követel tőled. Minden vereségnek oka van. Ne menjünk el mellette. Kérd Isten Szellemének világosságát, és igyekezz rájönni az okra. Aztán tedd félre azt a dolgot, és kérd Istent, hogy adjon neked erőt, hogy a jövőben akarata szerint élj. Nem kell vereségről vereségre jutni! (45. old)

Isten növényei- hogy egy képet használjunk- szeretetének szabad ege alatt jobban növekednek, mint a mi lázas erőlködéseink üvegházában. A mi feladatunk a gondos ápolás. (51. old)

Mindennél jobban félt a lassú lecsúszástól: elhanyagolt igetanulmányozás, az Istenre figyelés hiánya, imanélküliség…Ez nemcsak személyes életére, de a rábízott emberekre is kihatna. (52. old)

Ennek a még oly fiatal gyülekezetnek szüksége van az együtt imádkozókra a nyugati országokban, hogy eleven és erőteljes maradjon. Mindenképpen fennáll annak a lehetősége, hogy istenellenes hatalmak áradata hatoljon be és árasszon el egy fiatal gyülekezetet egy nem keresztyén országban, ha teljesen hiányzik a közbenjáró imaháttér. Az egyháztörténelem folyamán ez alighanem sűrűn előfordult. Ezek olyan gyülekezetek voltak, melyeknek bizonyságtétele megtompult, fényük kialudt, csak a név maradt meg, ha el nem tűntek teljesen A nem keresztyén hatásokat vízáradathoz hasonlíthatjuk, mely állandóan azzal fenyeget, hogy Isten tűzét kioltsa a gyülekezetben. Ezt csak Isten hatalma tarthatja vissza. Isten meg tudja ezt tenni, és még ennél sokkal többet is. De nem akarja ezt a közbenjáró imádság nélkül tenni. Gondoljátok, hogy a Gyülekezet létezne még egyáltalán megdicsőült Urunk közbenjárása nélkül? (56-57. old)

Sok minden elmaradhat, de a közbenjáró imádságnak nem szabad meglanyhulnia semmilyen körülmények között sem. (57. old)

Az énekelt Ige nagy segítségnek bizonyult…(58. old)

Kérd Istent emberekért, akiket Hozzá vezethetsz, és kiválogatja őket neked. (59. old)

Minden tanítást beható imádság kell, hogy megelőzzön és állandóan kísérjen. Mert az a légkör, melyben élünk, ellenáll Istennek. Befolyása félreismerhetetlen. A rejtett kezdeményező a Sátán. Olyan ellenséghez hasonlít, mely mérgező gázokat alkalmaz. Íz és szag nélkül elködösíti az érzékszerveket és a gondolatokat. De mit gondolnátok az olyan katonáról, aki ilyen helyzetben megpróbálná a halálos gázokat gépfegyverrel szétkergetni? (64. old)


Azt gondolom, Isten munkája emberekben, vagy egy-egy helységben már sokkal az igazság Igéjének az odaérkezése előtt elkezdődik. Egészen csöndes, nem sejtett, a láthatatlan tartományban folyó munka ez, amit az értelem nem fog fel. (64. old)

Emberi oldalról a következő hasonlatot lehetne alkalmazni: Mindenki, aki a jó hírt továbbadja, hasonlít az olyan emberhez, aki egy sötét, nyirkos völgyben járkál, égő fadarabkával a kezében éghető anyagot keres, hogy azt meggyújtsa, de a sűrű köd mindent átnedvesített, semmi nem fog tüzet, akárhányszor próbálja is. Más helyeken viszont Isten napja és a szelek előkészítik a terepet. A völgyben száraz lejtők vannak. Egy égő gyufaszál elég ahhoz, hogy itt vékony gallyak, ott egy száraz bokor lángra lobbanjon. És ezek fényt és meleget árasztanak akkor is, amikor a fáklya és hordozója továbbvándorol. (65. old)